2011. március 23., szerda

Mindennapi kenyerünket...

Iwate, Miyagi es Fukushima prefekturak sulyosan erintett teruletein a menedekszallasok helyzete informacioaramlas tekinteteben egyaltalan nem megnyugtato. A telefonvonalak meg mindig sok helyen nem mukodnek, a segelyek pedig valtozatlanul akadozva jutnak el a raszorulokhoz. A renges es a szokoar jarhatatlanna tette a tersegben a kozuti rendszert, szetkapta a vasutat, elmosta a kikotoket. A koolajfinomitok nem tudnak mukodni, de ha jon is benzin, nincs mindenhova (vas)ut, amin el lehetne szallitani, ez okozza az uzemanyaghianyt. Es itt most egy masfel Magyarorszagnyi teruletrol van szo... Japannal jobban szervezett orszag keves letezik, megis ugy tunik, erre a helyzetre meg nekik sem volt kidolgozott forgatokonyvuk. A menedekhelyek legtobb esetben a  letarolt telepuleseken belul, vagy azok kozeleben epen maradt iskolak, kozossegi, ill. magan hazak, de a szomszedos prefekturak is fogadtak be embereket. A menekultek letszama valtozo, van, ahol 700 fo, van, ahol 7 csalad huzodik meg. Az osszehangolt segelyszallitast neheziti, hogy sokan elhagyjak a szallast es visszaternek otthonaikba, elelmiszer beszerzesuk azonban megoldatlan marad. A menedekelyekrol nem tudjak kozpontilag osszegyujteni az igenyeket, hol van etel, hol nincs takaro, hova kell es milyen gyogyszer...



Nagy erokkel dolgoznak az informacioramlas biztos mederbe terelesen, az egyes teruletek legnagyobb menedekszallasa, mintegy helyi kozpont, gyujtene be az igenyeket a kornyezo kisebb menedekekrol. Illetve lehetoseg szerint - a koordinalas megkonnyitese vegett - egyesitenek a menedekszallasokat (a kisletszamuak beolvasztasaval). A jelenlegi felaprozodott rendszerben keptelenseg tobb, mint 300 000 embert ellatni. Jelenleg onkentesek vegzik az adatgyujtest, az uzemanyaghiany miatt tobbnyire gyalog jarva a szallasok kozott. Embertprobalo feladat. Az a csoda, hogy a renges 10. napjan talaltak ket tulelot, egy 80 eves nenit es egy 16 eves fiut, uj erot adott a dzsieitai (Onvedelmi Hadero) romok kozott emberelet utan kutato tagjainak. A ket tulelo az elsodort es osszedolt hazuk egyik szobajaban toltott tiz napot, a hutoben levo joghurt es tej tartotta oket eletben. (Lelkileg biztos mas...) Egy utorenges mozditotta el ugy a falakat, hogy a srac egy repedesen fol tudott maszni a tetore. Torulkozokbe burkolozva talaltak ra. Milyen eros lehet ebben az idos holgyben az elni akaras!


Ezek a kepek a mai elelmiszerosztasnal keszultek, ami delutan haromtol este nyolcig zajlott. A mintegy 300 doboznyi elelmiszert es tisztalkodoszert a dzsieitai szallitotta ki, a lepakolas, rendszerezes es a kiosztas volt az onkentesek feladata. Fogkefe, fogkrem, kairo (melegito tasak), pelenka, ragtapasz kisebb mennyisegben, illetve Umeboshi (szilva)-val es hallal toltott o-nigiri (rizsgomboc), toastkenyer, fank, edessutemeny, szendvics es palackos viz nagyobb mennyisegben. Ezek jottek ma. Iwakiban bosegesek a keszletek. A varosban tobb eloszto hely mukodik. A Kulturhazban mintegy ezer embernek jutott ma elelem.







A megmaradt elelmiszer egy reszet a varos tobb ejjel-nappal uzemelo vizveteli pontjahoz vittek kocsival, es ott osztottuk tovabb. Egy kiadot mukodteto holgy a ferjevel napok ota ingazik Tokio es Tohoku regio kozott, sajat penzen csurig toltott autoval szallitva elelmet a mozgaskeptelen, informaciohoz nehezen juto idoseknek. Mondtak, hogy szoktak engem latni biciklivel (egy kulfoldi mindig feltuno jelenseg), es hogy mostantol majd megszolitanak. Egy fiatalos, kinezetre alig negyven eves kis no negy kiskamasz gyerekerol meselt; kicsi a korkulonbseg koztuk, szinte barat se kell, a kopek mindig egyutt jatszanak. Egy hatvan koruli ferfi a csaladjaval egy tavolabbi menedekhelyre utazott, de nem birta a tetlenseget, ezert visszajott. Az emberek, akikkel ma talalkoztam - tanarok, konyvkiadok, foallasu csaladanyak, beteglatogatok, designerek, vagy a buddhista templom papjai -, mind szivvel kotodnek Iwakihoz. Ezen a napon egy pillanatra sem ereztem, hogy kulfoldi vagyok.

 (Ezt az oden nevu etelt a vizveteli osztasnal egy ismeretlen ember nyomta a kezembe, hogy egyuk meg a ferjemmel. Meg annyit mondott, hogy a lanya Amerikaban tanul.)

2 megjegyzés:

  1. Gabi, gondolunk rátok!
    Én minden nap, sokszor! Szeretettel, Kata

    VálaszTörlés
  2. Kedves Gabi!

    Sokan olvassuk a bejegyzéseidet.
    Köszönjük, hogy megosztod velünk a mindennapjaidat és közel hozod hozzánk, magyarokhoz is ezt a borzalmas tragédiát. Egészen más a Te szemeden keresztül látni a dolgokat, mint a gyakran személytelen híradásokon át. Kérünk, ha tudsz, írj gyakrabban!Imádkozunk értetek! Rita

    VálaszTörlés