2010. november 26., péntek

Kerekek és lépések Kagoshimán

November vege van, Iwakiban mar elpirultak a szegyenlos juharfalevelek, sargan ragyogo tarsaik is pompajuk teljeben susognak, lassan terdig jarunk az oszben; ennel jobbkor nem is johet egy negynapos hetvege! November 23-an unneplik a japanok a "Kinro-kansha-no-Hi"-t, vagyis a "Hala napjat a sok szorgos munkaert!" Korabban emlitettem, hogy Aposom szulofoldjere, Kagoshimaba utazunk. Itt latjatok a terkepen, Kagoshima a legdelibb fo szigeten, Kyushu-n fekszik, Iwakitol mert tavolsaga tobb mint 1100 km. A prefektura es a szekhely neve is Kagoshima, aminek jelentese "Ozgidak szigete" (bar itt egy ozzel sem talalkoztunk).

Kagoshima-ken, es city.

Fukushima-ken, Iwaki-city
A szokasos "Pokioig vonat - onnan repzaj" forgatokonyvvel utaztunk, megerkezve pedig "rentöcar"-ra szalltunk. A 660 cm3-s motor derekasan kuzdott az emelkedokon - amibol ezen a videken volt boven -, mi meg kitartoan biztattuk es jaj de jokat nevettunk...

jatek anyaval

Utunkat meredek hegyekbol sebesen lezudulo patakok, hirtelen szirtek, buszken meredo fenyvesek, es utmenten diszelgo bohokas palmak kisertek, olyan igazi vastaglevelu, melyzold, buja novenyzettel. A kod es para jatekos kettose egeszen sejtelmes bajjal tette meg vonzobba a videk amugy is duhaj domborulatait.

tehenkek szep kilatassal
Nem kellett sok, hogy beleszeressek ebbe a delszaki hangulatba! Meglepetes volt az elso hely, ahova erkeztunk. A videk neve Kirishima, ami annyit tesz: Kod-sziget. Egy gyonyoru panoramaval megaldott gazdasagot neztunk meg.


szabadon
Beneztunk a tehenekhez, meglatogattuk a lovakat, es koszontunk a fekete bariknak is. A seta vegen letelepedtunk a szunyokalva is tekintelyes Kirishima-hegyet szemlelni, mikozben a kisse huvos naplementeben labunkat a talpunk alatt felszoko, 40 fokos hoforras vize melegitette. A tavolban bekesen pofogott Kirishima oregbatyja, Sakurajima.

A feher hamufelho alig kulonbozott atlagos egen uszo tarsaitol. Japan egesze kozetlemezek talalkozasa ("a sial elcsuszik a siman", Dr. Vitalis Gyorgy, Fasor!:), ezert a sok kellemetlen foldmozgas, de ezert a sok igen-igen aldasos hoforras is! A maig tarto vulkanikus tevekenyseg eme gyumolcsere epit a legtobb helyi szalloda. Ezt nemsokara illusztralom. Utunk ezutan a Kirishima-jinguhoz (Kirishima szentely) volt. Itt volt szerencsenk talalkozni egy igen idos es bolcs, 1300 eves sugi-val (fenyofajta). 

Szallasunk egy erdei vadaszhazhoz hasonlo szep faepulet volt, de a lenyeg belul vart rank. Ez volt Japan-beli napjaim egyik legjobban vart, legszebb esteje. Megtapasztaltam, mi az a rotenburo. Gyogyfurdo, meghozza szabadteri. Kulonlegessege, hogy egyik resze fa- es bambuszfallal van elkeritve, igy szemelyes, a masik fele pedig... a hegyekre nez. A vulkanikus kovekkel kirakott medence alig nagyobb, mint ket hatalmas franciaagy, amolyan sziklakert hangulata van, viragok nelkul, csak sziklakkal.

pofogo nyugalom
rotenburo

A bambuszcsobol csendesen csobog a mindenfele bantalmakra gyogyirkent szolgalo 42 fokos viz, es finoman gozolog, ahogy belemerulunk. Ha ez meg nem volna eleg, a fejunk folott kedvesen mosolyog a pironkodo juharfa lombja, egy-egy apro levelkevel ajandekozva meg utazasban megfaradt vallunkat.


Itt, Kirishima kornyeken alig termelnek zoldseget, a talajt finom retegben eltakaro vulkani hamu miatt. Kozkedvelt viszont minden, aminek a gyokeret esszuk, vagyis az itt az atlagosnal is hatalmasabb daikon (jegcsapretek), ill. satsumaimo (edesburgonya). (Kagoshima regi neve Satsuma, ez tehat a satsumai-edeskrumpli). Kato-nenitol bucsut veve tovabb indultunk kozelrol szemugyre venni a vulkani hamu kozvetlen okozojat es egyszemejes termelojet, Sakurajimat (Nevenek jelentese: Cseresznye-sziget). Az alabbi kepek itt keszultek.




Kiomlesi magmas kozet. Utolso kitores 1914-ben.


Az uzleti lelemenyesseg hatartalan...(tufa-viragcserep)


Kerestem de nem arultak vulkan-babat,
volt viszont magma-baba-hutomagnes. Nem, nem vettem...



2010. november 17., szerda

Shiramizu Amidado, avagy falevelek pompában

Shiramizu Amidado egy japan kert,  mely egy kis buddhista templomot olel korul. Ez a nemzeti kincskent szamontartott templom a feltetelezesek szerint 1160-ban epult a kornyezo hegyek szep vonasait visszatukrozo to kozepen allo kis szigetre. 1966 szeptember 12-en, miutan bejegyeztek a nemzet tortenelmi kincsei koze, elkezdodott a to, a sziget es a templom eredeti allapotanak helyreallitasa. Kozkedvelt pihenohely, sokan jonnek ide, kulonosen a hetvegeken setalni es toltekezni, megsincs tomeg. Es ami tovabb emeli szepseget, hogy osszesen egy darab kis kunyho all a kert szelen, ahol meleg teat es nemi harapnivalot lehet vasarolni, semmi majomkodas, semmi folosleg; ki tudja, miert, de valahogy beken hagytak a kereskedok Iwakinak ezt a gyonyoru gyongyszemet. Barcsak mindenutt igy lenne!


levelek ladikkal

o-gemsege

pont jo

A to lakoi, a kacsak (kamo) es a pontyok (koi) eloszeretettel mutogatjak magukat a latogatoknak, akik cserebe kenyerdarabkakkal jutalmazzak meg oket (itt nincs kiflicsucsok...nem is tudjak, mirol maradnak le szegenyek :). A teknocok aztan tudjak, mi az elet sava-borsa, megadjak a modjat a pihenesnek! Peremre fekve napoznak.

lelemenyes teknosok
Amidado faunajanak talan legmeltosagteljesebb peldanya - mar csak egyedulallosaga miatt is, mert mindossze egyet lattunk belole - a delceg szurkegem. Neha, ha uri kedve ugy tartotta, beszallt - mit szallt, beszallott! - a fahid ala, par szot valtott a hapogo alattvalokkal, majd visszaernyozott kis szigetere. Ezt a gyonyoru madarat latva elgondolkodtam a felelossegunkrol, mert rajtunk is mulik, hogy a gyerekeink gyerekei fogjak-e latni e madar unokainak unokait.

hid es a szurkegem szigetenek sarka

2010. november 14., vasárnap

Dobogó váltócipőtalpak (Bemutató óra - 2.)

Most ertem haza a masodik, elmenydus bemutato orarol, amit a Takaku Shougakkou-ban tartottunk. Itt elso alkalommal rendeztek ilyet, tehat keszultunk, hogy a gyerekek esetleg kicsit meg lesznek szeppenve. Kicsit tenyleg kerekebb szemmel neztek, de nagy szeretettel fogadtak minket! Most nem volt alkalmam kattintgatni, csak egy csoportkepre tellett. Mai resztvevo tanar-nepek: Korea, Kina, Kanada, Mongolia, Tonga, es jomagam. Az iskola tanarai kicsit izgultak, hogy minden jol sikeruljon, de minden jol sikerult. Kulonben kedvesek voltak, zold teaval es sajat, iskolai tenyesztesu csemegevel, inago-val vartak minket (ez - nincs mit rajta szepiteni - pacolt szocske. A kanadai Liza es en udvariasan nem kertunk.)

Ma 5. osztalyosokkal voltam, akik eloszor alig moccanva ultek es figyeltek.

moldvai tanc - moldvai gyerekek
Ma is az enekkel inditottam, mert fontos a meglepo kezdes! Meg is lepodtek! Aranyosan fellelegeztek, amikor mondtam, hogy nem kell "Gaburiera-sensei"-nek hivni, jo lesz a Gabi is!:) 28 csillogo szempar figyelte, mit hozok ki a c-vitamin-gyufa-golyostoll harmasbol. Meg oldottabb lett a hangulat, amikor feltartam a Rubik kocka eredetet! (28-bol 26-nak van otthon R.kockaja.) Hiaba, keveset tudnak rolunk, magyarokrol, es szerintem a vilagnak nem csak ezen a tajan. Pedig ilyen szep orszagot, mint Magyarorszag...hm...egyszer mindenkinek latnia kene...Mindig ajanlom is azoknak, akik Europaba keszulnek utazni.

"Milyen eeedi!!"
A "mutatkozzunk be magyarul" resz itt is nagy kihivast jelentett, de megbirkoztunk vele! A fenykepeket egy olyan 65 colos panasonic tv-n neztuk. Itt mar szamitottam arra, mely kepek fognak derultseget okozni; Dobogosok: ugro puli, megosztott masodik hely: racka juhokat terelo puli / szurkemarha csorda, best of: buso-alarc! A nepdaleneklesnel (E kertemben egy madar) nagyon figyeltek a nagy papirra irt szovegre, ami lehet, hogy nehezitette a dolgot (talan hagyni kellene a francba a transzparenst, tanuljanak hallas utan, az az igazi... meg egy ismeretlen nyelv eseteben is :), aztan elenk fantaziaval talalgattak, vajon mirol szolhat (Istenrol, hegyekrol, a kiralyrol). A tanarno vegig egyfajta moderatori szerepet vallalt magara, (Antika, Pistike, tivagytokahetesek, szaladjatok toroljetekleafoldgombot hogynezki?!) neha be-beszurt egy-egy kerdest, ami vegulis mind illeszkedett az oravazlatomba, de igy az ora menete igenyelt nemi nemu improvizaciot.

Na ez vajon mi lehet?
Viszont kepzeljetek, legnagyobb meglepetesemre sikerult megtanitani nekik a kezes-t!! Allitolag otodikben meg "gyerekek" a gyerekek, csak hatodikban kezdenek kamaszodni, igy itt most nem volt galiba a "Fogjatok meg egymas kezet!" felszolitasnal. A terem is nagyobb volt, ezuttal a CD-t is jol megirtam, szoval olyan csujjogatas meg tanchaz hangulat volt, hogy ihaj! Meg valtocipoben is ragyogo arccal dobogtak, pedig az kevesbe kopog. Nagyon belelkesultek az "Aki engem nem szereeet, egye meg az egereeeet!! Hujjujjujjujuuuuj!"-nal. ;) Le is izzadtak a dragak egy tanc alatt. Utana lezuttyantva a foldre elmondtak, milyennek talaltak a magyar virtust. "Nagyon tetszett, csak tokre kifaradtam!" "A kozepen mar azt sem tudtam, hova lepek, de nagyon jooo!! "Vidam, lenduletes tanc, csak elegge faraszto!"...stb. Japanese tantoneni orajara nezett s felkonferalta a zarokort. Biztatta oket, hogy kerdezzenek nyugodtan, mert Gabi-sensei most van itt. Kerdeztek is, hogy neheznek talalom-e a japan nyelvet....meg hogy milyen erzesekkel jottem hozzajuk az iskolaba...Es meg egy csomo foltett kez volt a magasban, de az ido lejart, csoportkep, koszono szavak (barki megkoszonhetett barmit, amit akart, majd a vegen a "hivatalos megkoszono" az osztaly kepviseleteben az egyik lany volt) pedig olyan kivancsi voltam, mit akarhattak kerdezni... Es jo lett volna meg egyutt jatszani.

Japan 'Bujj-bujj zoldaggal' kisertek ki a folyosora, es lelkesen locsogo-fecsego diszkiseretet kaptam a tanariig. Tudjatok, van az, amikor azt mondjak a felnottek: "Koszonjuk, hogy eljottel, gyere maskor is", es van az, amikor azt mondjak a gyerekek: "Ugye jossz meg?"

2010. november 10., szerda

Japán - a vásárlók paradicsoma

Friss az elmeny, ugyhogy elerkezettnek latom az idot arra, hogy szot ejtsek a japan szolgaltatas szepsegeirol. Jobb helyeken nalunk is igy van, ami itt alapkovetelmeny: a vasarlo szent. Es ezt minden uzletben igy gondoljak, legyen az egy sarki kocsma, egy multi vagy egy uri fodraszszalon. En most, hogy erzekletesen bemutassam, mire is gondolok, sajat, 'szent vasarlokent' gyujtott elmenyeimbol szemezgetek. 

papiriroszer, hosszu szatyor
Tan egy honapja tortent, hogy kozmetikust keresgelve betertem egy kivulrol atlagosnak tuno szepsegszalonba. Mar a recepcio-szeru hofeher falu fogadohelyiseg elarulta, hogy megsem atlagos a hely. Sebaj, azert kertem egy arlistat, illetve csak kertem volna, mert mire szolasra nyitottam szam, az egyik mosolygos holgyike mar be is tessekelt egy spanyolfallal elkeritett reszbe, amirol kiderult, hogy affele targyalo helyiseg. Itt szepen leulve, kivancsiskodo szempillantasoktol eltakarva, tabuk nelkul beszelhetunk barmirol. Rogton ereztem a bizalmat, igy kozoltem, hogy en csak egy arlistaert jottem, mire a meg mindig mosolygo holgyike elnezest kert, majd eltunt a paravan mogott. 11 masodperc mulva megerkezett, elnezest kert, amiert ilyen szornyen megvarakoztatott, majd atnyujtotta a tobb oldalnyi, izleses, szinte csak pasztellszinekbol allo prospektust. Par masodperc csond es ekkor megszolalt a gong. A nem is, ekkor atfutva a kinalatot foltettem nehany kerdest, melyekre m.h. keszseggel valaszolt, majd ugyelve, hogy meg ne torjem a hely es a szemelyzet harmoniajat, tolem telheto korultekinto udvariassaggal (se nem, se nem, hanem pont) megkoszontem, amit ertem tettek es elindultam a kijarat iranyaba. Ugy gondoltam, itt, a spanyol fal visszafogott kremszinu tovenel el is valnak utjaink, de tevedtem. M.h. meg mindig kedvesen, elkisert egesz az ajtoig, nehogy az odaig vezeto viszontagsagos uton bajom essen. Amikor elsobe jartam, akkor eresztettel igy utnak reggelente Joanyam, ahogy m.h. tette. Minden jot kivant, mondta, hogy vigyazzak a forgalomban, epsegben erjek haza - majd melyen meghajolt. Mar kileptem az uvegajton, mikor o meg mindig meghajolva allt; egy napsugar megcsillant a hajcsatjan.

Egy arva yen-t nem koltottem el naluk.

az atkeles
A masik hely, ahova majd' napi rendszeresseggel jarok, es koltok is, az a nagykozert. Tobb bevasarlokozpont is van, en egyet kivalasztottam a arak es szemelyes szimpatia alapjan, ennek neve Saty. ('szati') Sokemeletes epulet, melyben a nagykozerten kivul ruhazati reszleg, papiriroszer, konyvesbolt, viragos, ettermek, stb. megtalalhato. A dolog ott kezdodik, hogy a hozza tartozo parkolohazat egy szervizut-forgalmu ut valasztja el az epulettol. A lampa nelkuli zebra mellett egy (csucsidoben ketto) allando alkalmazott biztositja a vasarlok uttesten valo biztonsagos atkeleset. Az o feladata az itt-ott szethagyott bevasarlokocsik osszegyujtese is, de mindenek elott egy fenykarddal iranyitja a gyalogos, bringas es autos forgalmat. Minden arra jaronak hangosan kialt egy "Irasshaimaseeee!"-t (Megtisztelo, hogy beter hozzank!), a kijovoknek pedig egy "Arigato gozaimashita!"-val (Koszonjuk!) kivan tovabbi jokat. A legfurcsabb - es ezt meg mindig nem tudtam megszokni -, hogy az elobbire altalaban senki nem valaszol. Persze mit is mondhatnal ra, hogy "A, nincs mit, ugyis epp erre jartam.", vagy "A brokkolit valahol csak meg kell venni...", esetleg "Reszemrol a szerencse!"? Nyilvan nem. Akkor miert furcsa megis? Mert Japanban a vasarlok NEM KOSZONNEK. Ha belepsz valahova, rikoltjak feled az "Irasshaimaseee!"-t, de toled, mint vasarlotol nem varnak semmifele koszonest. Hiroshi es masok is mondtak, hogy a noknel vasarlokent is elfogadott a napszaknak megfelelo udvozles, bar kevesen alkalmazzak, de nekem ennyi eleg, koszonhetek kedvemre. :)

latkep a zoldseg-hegyre
E kis kitero utan kanyarodjunk vissza a boltba! Tehat miutan atkeltunk a zebran es beleptunk az epuletkomplexumba, nezzuk, milyen meglepetesek 'leselkednek' rank! Mindjart ott a szelektiv hulladekgyujto - mini valtozat. Azutan esernyotarto, amibol kedvedre kiveheted az ernyot, ha szukseged van ra, de aztan becsszo visszaviszed. Fogyoeszkoz, Horie bacsi (Alpine, penzugy) mondta egyszer, hogy Japanban az esernyo az, amit az emberek leginkabb hajlamosak elhagyni; ergo filleres cucc. Viszont! Ha esos idoben sajat ernyoddel szeretnel belepni, ajanlatos hasznalnod az erre a celra kifejlesztett hosszu ernyovedo zacskot, amit egyszeruen letepsz a tartorol, egy szenvedelyes mozgulattal rahuzod a targyra, igy nem csopogteted vegig a vizet a padlon. (Persze mennyi zacsko - dunnyogom en is...na de ha ugyis ujrahasznositjak?!...)

Am ne siessunk annyira, mert van meg itt latnivalo! A hirdetotabla. Otthon ezt allaskeresesre (jobb esetben hirdetesre), illetve budai villak es hasznalt babakocsik eladasara hasznaljak. Itt nem. Itt egyfajta panaszfalkent funkcional (lehet, hogy ez is az eredeti celja?). Legutobb olyan panaszt olvastam rajta, hogy a 2. emeleti .... bolt alkalmazottai unottak, es kelletlenul, vagy SEHOGYSEM udvozlik a vasarlokat!! Ezt tobben is eszrevettek - bar a keziras es a szohasznalat hasonlo....lehet, hogy egy elegedetlen hazaspar jart arra?

Bent vagyunk a nagykozertben.

kicsit lement az alma ara
(Ft-ban duplaja)
Ami nekem roppant zavaro, az a hangszennyezes. En csak igy hivom a fenyszennyezes utan szabadon. Itt-ott kis magnok vannak elrejtve, amik mozgasra aktivalodnak es elkezdik reklamozni az adott arut. Mar tudom, hogy a paradicsomot es a satsumaimo-t (edesburgonyat) merrol kell kerulni, hogy ne induljon be a cuki kis zene. De azt nem tudom, hova lojek, hogy elhallgasson az oktober vege (!!!) ota halkan, de folyamatosan szolo jingle bells...Raadasul pont a kasszak utan van elhelyezve a hangszoroja, neha befogott fullel megyek el mellette :) Amerikaban ez meg szornyubb lehet...

Ami viszont nagyon tetszik, az az alkalmazottak viselkedese. A feltoltok, cimkezok, kasszasok, tehat mindenki udvarias, egy pali van, akinek szerintem mar az agyara megyek, mert mindig ot uldozom a kerdeseimmel, hogy van-e mak, hol a gyomber, es hogy ebben a halban van-e szalka? :D Sajnalom, rosszkor van rossz helyen.

Tagbaszakadt tetkos biztonsagi medvek helyett itt eles szemu, de atlagos testalkatu alkalmazottak vigyaznak a jegcsapretek biztonsagara. Nem mintha lopastol kellene tartani, bar errol nem sokat tudok. Oket ritkan latni. Gondolom, keves a munka.

o-tofu, hagymas eros daralthus piritva
tojassal es miso leves
Mielott egy alkalmazott kilep a kulisszak moge, vagy miutan belep a vasarlo terbe, meghajol. No comment.

Es akkor jojjon minden figyelmesseg netovabbja, a kassza! A kasszasneniket birom, mert altalaban olyan jokedelyuek, mint nalunk otthon. Amikor epp nincs mit beutni, kis nejlonzacskokat keszitenek be "kinyitva" egy kosarba, amit aztan arra hasznalnak, hogy a "szivargasveszelyes" arukat helyezik el bennuk biztonsagba. Tehat peldaul veszel egy lazacot, vagy egy doboz o-tofut - hiaba van jol becsomagolva, ha egyszer a hazuton megserul a folia! Elebe mennek a bajnak! Bezacsizzak

talaltam turot is! ime, a t.gomboc!
Az arucikkek lepittyogtatasanal hangosan ki is mondjak az arat, biztos ami biztos. A profik ugyanennyi ido alatt nemcsak az arat, de az arucikk nevet is kimondjak. (Asparagasu - hyaku-kyuuju-hachi eeen...= sparga - 198 yen) Igazabol kicsit sajnalom oket, egy muszakban vajon hany szamot mondanak ki? Ja, egy fiatal lany van, aki - biztos liberalis nyugati eszmeken nevelkedett - a Jonapot-on kivul egyaltalan semmit sem mond. Azt is mindig hangosan kell kimondani, hogy mennyi penzt adott a vevo. Hat igy biztos nem adnak vissza rosszul...

Hiroshi nem erti, mit tartok olyan viccesnek a kovetkezo jeleneten.

Vasarlunk. Fizetunk. Hiroshi szemfules, szol, hogy a bacon mas aron van kint. Neni elnezest ker, elszalad, majd visszaterve suru bocsanatkeresek kozepette visszaadja a kulonbozetet (kb. 60 Ft). Az egesz bolt neveben ker bocsanatot, nem keresi a kibuvot, hogy ki, miert nem arazta rendesen...hkm...Idaig semmi rendkivuli. A durva az, hogy kb. 4 nap mulva ugyanannal a kasszanal fizetunk, amikor a neni megint felhozza, hogy sajnalja, ami a multkor tortent.

Nnna.

Aztan neha az is elofordul, hogy fizetes utan gondol egyet a kasszas neni, felkapja a teli kosarad, es kiviszi a rakodo pultig. Ez is a szolgaltatas resze. Akkor viszont mar nem birtam visszafogni a mosolyom (Hiroshi sem), amikor kasszas n. lepittyogva a porehagymat megkerdezte: "Negi ha kono nagasa de yoroshii desuka?", vagyis "A pore ebben a hosszusagban megfelel?" Ne rohogj! Cipeltel mar hosszu poret kis szatyorban? Akkor tudod, mekkora kellemetlenseggel jar!! Nnna. :)

Ilyen orszagban elek.





2010. november 3., szerda

"Tessék még egyszer elénekelni!"

Tegnap megtartottam a varva vart bemutato orat. Nem vitas, eddigi itt tartozkodasom legnagyobb elmenye! -Meg soha nem talalkoztam egesz osztalynyi japan altalanos iskolassal, abszolut nem volt fogodzom. Hiroshi, az edzom, felvonultatta elottem a lehetseges buktatokat, igy a "minden eshetosegre keszulni kell" vezergondolat menten felkeszulesem soran 32 total erdektelen, jatekba bevonhatatlan, passziv es szegyenlos kiskamasz kepe lebegett a szemem elott. Ugyhogy mindent be kellett vetni. Napokig valogattam a fenykepeket (Eszter, Kinga, koszi az anyagot!), festettem zaszlot, cimerrel, labujjhegyen egyedul gyakoroltam a moldvai csango kortanc lepeseit a kilencediken (tanulmanyozva a lagzivideonk idevago reszeit) , es mivel megiscsak egy japan suliba keszulok, jelszo a pontossag, tehat stopperrel gyakoroltam a mondokamat. Igy utolag visszanezve kicsit talan eltuloztam a keszulest.

"Jonapotto, Orubendekku"

Az Iwaki Takasaka Shougakkou hatodikos, azaz vegzos osztalyat kaptam. Az osztalyterembe belepve ez a kep fogadott. Kezzel festett magyar zaszlokkal volt kiplakatolva a terem.

a kicsit kaotikus tanterem

Amikor pedig a kolykok is megjelentek, minden addigi aggodalmam elillant. A fiuk egymast gyepalva es vihogva, hangos "Jonapotto! Joreggeruto!" felkialtassal todultak be, a lanyok kicsit erettebben, de hasonlo lelkesedessel erkeztek. Egybol otthon ereztem magam. Ez a helyi Tejut utca 10., mintha csak a sajat egykori altalanos isimbe csoppentem volna! Az egyenruha, amit lattok rajtuk, az a tornafelszerelesuk. Kis nyuzsges utan "jelentett a hetes":), majd csend lett, mert az "e kertemben egy madar" nepdallal inditottam. Bemutattam nekik par magyar talalmanyt, gyufa, golyostoll, C-vitamin - a Rubik kocka is nagy sikert aratott (pedig Hiroshi tartott attol, hogy ez a korosztaly mar nem nagyon ismeri, de kideult, hogy az osztaly felenek van is otthon). A tanar ur kozben a hatterben kuzdott a projectorral es a CD lejatszoval, mert mindkettore szuksegem volt (lett volna) az eloadas soran...

Addig is megtanultunk magyarul bemutatkozni, azutan egyutt enekeltuk az ora eleji nepdalt! Kerdeztem toluk, mit gondolnak, mirol szolhat? Talalgattak, es persze ment a "juuuj-juuj! :)))", amikor folfedtem, hogy ez egy "Rabu szongu" (love song). Nagyon nyitott volt a tarsasag, barmit kerdeztem vagy mondtam, mindenre reagaltak, fogekonyak voltak, kivancsiak es izgagak! Kozben mar a fel tantestulet probalta egyuttes erovel mukodesbe hozni az ekvipmenteket, de nem sikerult, igy a laptop kore gyulve neztuk vegig a kepeket. Igy is lekototte a figyelmuket a rackajuhokat terelo puli es a tobbi hungarikum.

A moldvai tanccal kapcsolatos ketsegeim abban a pillanatban igazolodtak be, amikor a gyerkocoknek mondtam, hogy alljanak korbe es fogjak meg egymas kezet. :) Szamitottam ra, es igy is lett: a kor egyik felebe alltak a fiuk, a masikba a lanyok, es persze a szelen allo fiu es lany jo egy meter tavolsagra huzodott es nem volt hajlando megfogni egymas kezet! (Mekkora szociometria tema - az azonos korosztaly viselkedeset megfigyelni kulonbozo kulturakban!) Aztan valahogy megis sikerult, a tanc annal kevesbe.:) A "kezes" lett volna. Szerintem ez a legegyszerubb tanc, viszont szuk volt a hely, igy a fiuk torlodtak, amibol nagy rohogesek, dulongelesek es zakkanasok lettek, es kulonben is egymas kezet kellett fogni, ami eleve ciki, raadasul meg dobogunk is a labunkkal, ejh! Meg aztan halk zene mellett ertelme sem volt tovabb probalkozni, ugyhogy attertem a B-tervre. (Hiroshi kerdezte, mit csinalok, ha ne adj' Isten valami miatt nem lesz hang vagy kep, ugyhogy keszultem erre is! Es Bejott! :) A hatralevo idot (kb 10 perc) tehat vegig jatszottuk. Sot, meg a feloras szunetet is, ameddig a kovetkezo ora el nem kezdotott. (ketszer tartottuk meg az orakat, A, B osztalynak, csak itt 1, 2 az elnevezes)

Kertem oket, mutassanak japan jatekokat, ugyhogy most mar ismerek parat, csak a hozzajuk tartozo mondokat nem tudtam foljegyezni. (Erdekes, hogy a japan korjateknal rendesen megfogtak egymas kezet:) A masik csoport is hasonlo lelkesen fogadott, ott mar sikerult projectorral kepeket nezegetni, ugyanugy enekeltunk, a tancot viszont atugrottuk, tobbet beszelgettem veluk.

Ez mindig igy van, most is igy volt: a tanar legalabb annyit kap a diakoktol, mint amennyit ad. En nagyon sokat kaptam ezektol a kolykoktol. Japanban az iskolak szigoru szabalyok szerint mukodnek, eleg ritka, hogy kulso szemely oda bepillantast nyer. Nalunk szerintem konnyebben el lehet intezni, hogy beulhess egy orara, mint erdeklodo kulfoldi tanar, kutatasi celbol mondjuk. A Takasaka-ban viszont hagyomanya van a kulfolfiek meghivasanak, ugyhogy jo helyre csoppentem.

Tanari gyakorlatnak is remek volt. A merleg allitas pedig, mit hogy lehetne mashogy, jobban...majd most jon!

Hab a tortan: masodik ora vegen odajott nehany lany, hogy "Gabi sensei, tessek elenekelni meg egyszer azt a dalt!" Masik ket lanytol pedig sutit es szivecskes hajgumit kaptam. Aztan ugy koszontek el, hogy megoleltek.

Holnap egy masik iskolaba megyunk, ott angolul fogunk veluk tanulni, jatszani. Elemeim feltoltve! :) A tobbi nepekkel is osszeismerkedtem, roluk irok majd legkozelebb!

Epilogus:  hazaerve elmentem zoldsegert. A boltban egy haromgyerekes anyuka is vasarolt, s ahogy meglatott a nagyobb, kb 6 eves kislany, ismeretlenul odaallt elem es kozolte, hogy ma egy ausztral tanar volt naluk az iskolaban! hmmm:) kicsi a vilag!