2011. augusztus 31., szerda

Egyértelműsítő ábra


Ezzel az egyertelmusito abraval igy most mar egyertelmu lesz a korabbi bejegyzesben fejtegetett elrejtett keresztek helyezete! Ha valaki most kapcsolodott be, a matsushimai kis buddhista templom oltaranank disziteserol van szo!

2011. augusztus 18., csütörtök

O-bon, Geibikei

Harmadik napunk utolso allomasa Iwate prefektura gyongyszeme, a festoi Geibikei volt. A szoros sziklakkal (aranylo pontyokkal es szurkegemekkel) szegelyezett kanyarulatait megcsodalando, negyvenedmagunkkal szalltunk be ebbe a szeles ladikba. A folyo alig erzekelheto folyasa (szinte allt) fokozta a csendet, amit meg a csaklyas kormanyos bacsi tajat bemutato tortenetei (es szoviccei) is csak alig tortek meg. Kilencven perc tomeny termeszet. A folenk magasodo sziklafalak nehol elertek a 120 metert is, egy-ket helyen pedig leomlott kogorgeteg jelezte a marciusi renges nyomait. Itt-ott kulonbozo formakat lehetett az ormokon latni, odakepzelni, egy ilyen "orr" formarol kapta a szoros a nevet is (bi - orr).


A vizmelyseg szinte vegig egy meter koruli, nagyon sekely folyo.


Ezen a ponton partaszalltunk es husz perces piheno/seta kovetkezett.


A falban tatongo lyuk kore szovodo tortenet szerint aki beletalal a szerencsekovel, azt kiserni fogja a joszerencse. Szerencsekovekrol a csaklyas bacsi gondoskodott (asszem, szazasert volt egy zacsko, vagy tiz darab diszes kaviccsal), en azert nehany sima parti kaviccsal is probalkoztam.


Hiroshi sikeres dobasainak egyiket lathatjuk - a baseballos mult nem mult el nyomtalanul. A kis utazotarsasag meg is tapsolta :). Itt lathato maskulonben, a sziklafal nehol mennyire a viz fole hajol.


Visszauton csaklyas bacsi ket notat is elenekelt, mindketto a Geibikei-rol szolt - azon a specialis rezgo hangon, ami a japan nep -es mudalok eneklesi stilusara annyira jellemzo.  



2011. augusztus 17., szerda

O-bon Matsushima-n

O-bon utazasunk masodik allomasa a Japan harom legszebb panoramajanak egyikevel dicsekvo Matsushima volt. A nev fenyves szigetek-et jelent, ami a partszakaszt diszito tobb szaz kisebb-nagyobb szigetecskere utal. Nehany szigeten ugyan kidolt par fenyo, de a marciusi szokoart tulelo Matsushima most is gyonyoru latvany. A szigetek furcsa alagutas-hullamos alakjat nem is annyira a viz, mint a szel formalta.




Kirandulas kereteben hajoval is korbe lehet jarni a parton. Ezek a siralyhoz hasonlo madarak azzal szorakoztattak minket, hogy repules kozben az ember kezebol csipkedtek ki a nekik kifejlesztett (a hajon nem tudom mennyiert arult) eledelt. Addig repultek a hajo utan, amig volt "madar-halooo".



Marciusban eddig a tablaig jott be a cunami.
A 34 fokos hosegben es magas paratartalomban jo volt elsetalni a buddhista templomegyuttes, Zuigan-ji arnyas fai kozt. Az egyik kis templom szentelyenek erdekessege, hogy az epulesekor (1600-as evek) Japanban meg nem letezo es nem ismert "rozsa" mintakkal van diszitve. Ezt az otletet a Firenzebe kuldott japan utazok hoztak magukkal. Masik erdekes mintaja a kereszt, ami - mivel az epiteskor mar javaban folyt Japanban a keresztenyuldozes -, el van rejtve; ugy nez ki, mint egy diagonal negyzethalo.




Az elrejtett kereszt minta a kozepen levo emberalak folotti 6. vizszintes mintasor
(folotte voros vonal, alatta zold hatteren vilagos felhok), a rozsa a szobortol jobbra
a negyzetekbol allo kapuszarnyon.



2011. augusztus 15., hétfő

O-bon Hiraizumi-n

Az O-bon az az unnep, amikor a halottainkrol emlekezunk meg, ez helyenkent eltero hosszusagu, altalaban egy hetes munkaszunettel jar. Olyan jo, hogy Hiroshi is szabad, igy el tudtunk utazni harom napra! Latogatasunk helyszineit a helyi turizmus fellenditese vegett Miyagi es Iwate prefekturaban tuztuk ki. Elso nap Hiraizumi-t latogattuk meg, ez egy buddhista templomegyuttes egy hatalmas alapteruletu zold fenyves ligetben es erdekessege, hogy iden juniusban lett a Vilagorokseg resze. A hegyteton allo legfolso templomig jo kis utat kellett megtenni, de kozben vegig kis templomok es egigero szalegyenes fenyok husito arnyeka kisertek minket. A videk jellegzetes etele az udon es a szoba (hideg es meleg valtozatban is eheto leveses tesztak), harom napon at gyakorlatilag ezt ettuk, a nyari melegben jo husitokent szolgalt.








Hiraizumi fele utkozben folautoztunk az 1700 meter magas Zao-hegyre, aminek tetejerol egy gyonyoru belso tavat lathattunk volna, de a hegy ugy dontott, hogy felhokbe burkolozik, igy 10 meteres latotavolsag fogadott minket. Mig lent 35 fok volt, fonn 12 eros szellel. Ezzel egyutt - vagy pont ezen - jol szorakoztunk! Jojjenek a kepek!




A Zao-hegy utan tettunk egy kiterot ide. A hely neve: Genbikei. Hol szeliden, hol robajjal csorgedezo folyocska, franko kis vetodesek a sziklakon, magaert beszelo latkep. A hetven es harminc perces turautvonal kozul a rovidebbet jartuk be, aminek resze volt egy fuggohid is. Vegig kisert minket a kabocazene, sot, Anyu kedvenc kis baratja, egy kaboca neki is utkozott a karjanak, majd egy pillanatra a labara telepedett. En lehet, hogy elajultam volna, de vegul jot nevettunk.






Elso este Hanamaki-ban szalltunk meg, egy hazai szakszoval nevezve szocrealnak tuno, de valojaban gyonyoru onsen-hoteru-ban (termal hotel), ahol el is merultunk a 41 fokos termalviz kenyezteto oromeiben. A japan furdokbe meztelenul lepunk, igy kulon van ferfi es noi reszleg, ami hihetetlenul hangulatossa teszi az egeszet. A kilatas is szep volt a maga zold erdoivel, a tatamis szobarol nem is beszelve...




2011. augusztus 10., szerda

Tanabata

Ez a matsuri (fesztival) a julius hetediki Vega es Altair csillagok talalkozasat ünnepli, ezert is hivjak "csillag-unnep"-nek. Praktikus okokbol (amit pontosan en sem tudok, de igy jol hangzik, nem?) azonban augusztus elejen tartjak, meghozza harom napon at. Szombaton este, az elso napon kimentunk harman - a maskor csondes kis "belvarosi" utcacskak most megteltek jokedvvel, joneppel, unnepi hangulattal. Voltak, akik unnepi ruhat - yukatat (vekony, nyari kimonot) oltottek, de mind esznek, isznak, vigadoznak (nem verekszenek, nem szemetelnek;).






Erezni lehetett, hogy most mashogy orulnek, mint maskor. Hogy ez az unnep most amolyan fellelegzes, gyogyir.Az egyik szinpadon reggeltol estig valtottak egymast a hagyomanyorzo tanccsoportok, tajegysegek tancait mutattak be. Na ott voltak konnyezo arcok is... Fulemben maradt a "dzsangara", Iwaki hagyomanyos nepi tanca-zeneje, melyben minden tancos zenesz is egyben (dobol, vagy egy csengot ut). Az o tancaik nem gyorsak, mint pl. a moldvai, de ahogy elneztem, a hangszerek miatt kelloen kimeritoek. Es szinten elringatnak, egy masik vilagba, dimenzioba repitenek. Egy termeszettel harmoniaban elo nep jegyeit veltem folfedezni a lepeseikben. Vagy legalabbis azt, hogy az oseik igazan egyutt lelegeztek a termeszettel. Mint ahogy a mieink is...






Hetfon este aztan Anyuval ketten neztunk ki a matsuri-ra, osszefutottunk a filippino Maria-val (ejtsd:Marijja) es kisfiaval, illetve meghallgattuk a Tone egyuttes koncertjet (harom no egy gitarkiserettel, nagyon jok voltak)





Látogatóban

Olyan elfoglaltak vagyunk, hogy egy hete nem volt erkezesem megnyitni a blogot. Most is csak nehany kepet teszek fol egy par szoval kiegeszitve. Eddig szinte minden nap jartunk valahol, hetvegen harman, hetkozben leginkabb ketten. Meglatogattuk Erikaekat! A novere, Tomiko is atjott, hogy talalkozzon a magyar feleseggel es anyossal :). Jot beszelgettunk, nagyon kedvesek voltak, hogy fasori klasszikust idezzek: "olyat nevetenk, hogy a konyunk is kicsordula." Megkostoltuk Aniko-mama nasu-savanyusagat es itt volt Roy-kun, Tomiko matrozcsikos ruhaba oltoztetett kiskutyaja is, aki az asztalrol csipegette a fottkukoricaszemeket.