Az élet kerékvágásáról

A japan emberektol eddig is sokat tanultam, az elmult napokban kulonosen sokat. Peldaul azt, hogy kozben az elet zajlik tovabb a maga kerekvagasaban, nalunk is, ki-ki igyekszik ellatni a maga foladatat. En peldaul mar regota ados vagyok ezzel a kepsorozattal! Meg mult heten leptem meg magunkat ezzel az ebi-korokke-miso leves - otofu - vegyessalata vacsoraval. Ez arrol jutott eszembe, hogy ma beszeltem Ohira nenivel telefonon es elmondta, hogy nagyon orult a multkori talalkozasunknak es szivesen latnak maskor is teara. En hiszem, hogy erre hamarosan sor kerul. Ok is mind jol vannak! Multkor kaptam tole a teaszertartas utan egy kis dobozkat, benne sajat foztjevel. Olyan kedves gesztus volt Tole... Ennek az Ohira neni fele etelnek a kepei jonnek eloszor, azutan a sajat. Oden (fott zoldsegek) es valami egeszen ismeretlen izu salata, zold es lila fuvekkel.

Ma kimentunk biciklizni. Sutott a nap, kevesebben voltak az utcan, mint altalaban, de azert volt mozgas. Elkanyarodtunk par zacsko vizert, es bementunk a gyogyszerekert az Aliosba (ez a helyi Muveszetek Palotaja) (a biztonsagi intezkedes resze, ha a sugarzas megnone, ezt a bogyot kell bevenni, a Varoshaza juttatja el a lakosokhoz. A varosban mert sugarertek amugy fokozatosan csokken, ma 0.9 micro sv/ora volt, egeszsegre teljesen artalmatlan.).

Ezzel a bejegyzessel azokra is gondolok, akiknek nem jut eleg etel az asztalra. Osszuk meg, amink van! Hala az egnek, ma megtudtuk, hogy a legkozelebbi menedekszallason boven van etel, meg minket is megkinaltak, amikor bementunk. Volt takaro is eleg, es a futes is ment. Nem voltak sokan, alig szazan, es folyamatosan mennek is tovabb, amint tudnak, sajat rokonaikhoz.

Hallom, hogy otthon mar bekoszontott a tavasz, marcius 15 kornyeken illendo is. Nalunk is egyre melegebb az ido, csapadek semmi, szel is enyhe. Lassan elkezdenek rugyet bontani a gyonyoru cseresznyefak a patakparti setanyon! Ez lesz az elso cseresznyefavirag-nezesem (hanami) Japanban!