2011. október 3., hétfő

Gyöngy az idő, vándoroljunk

Konnyu kendobe burkolozva napba hunyorgok, nyujtozok, irok. Az elmult egy honapban sokfele csatangoltunk, csamborogtunk, lofraltunk, lezengtunk, lodorogtunk. Kulso-belso utazasok. Idokozben a termeszet is levaltotta ruhajat - puha pepita kabatot oltott -, a kabocazene zaroakkordjai emlekke halvanyultak, igaz nehany augusztusban lehullott kacagas-foszlanyt meg folszedegettem a kanape sarkabol, elmult az idei nyar. Egy tal gozolgo o-dennel kezeben komotosan belepdelt eletunkbe az osz, s ahogy igerte, nem felejtette el magaval hozni a buvos egy ev valtozasait.





Keringett egyet a Fold s ezalatt epult es csiszolodott sok minden. Ismerosok lettek a hazak falai, az izek, a lepesek ritmusa, a jobbkormanyos vezetes es a hanglejtes (gepe, embere egyarant ;). Bar a tomegbol valtozatlanul kirivok, es nem felejtem el, honnan jottem, egyre ritkabban erzem magam mas bolygo szulottenek (azert elo-elofordul, de termeszetesse valt a kozeg, ami eleinte annyira uj volt es mas.) Ebben persze lehet, hogy kozrejatszik az is, hogy mostanaban tobbet hasznalhatom az anyanyelvemet. De errol majd legkozelebb! :)  

3 megjegyzés: