English Mass

Tavaly oktobertol minden honapban egyszer English Mass-t tartunk a templomban! Ez az angol nyelvu mise jo lehetoseg a nemzetkozi kozossegepitesre, mert elsosorban olyanok vesznek rajta reszt, akik hetvegen is dolgoznak es jobban raernek vasarnap delutan, vagy messze laknak es nehezkes a kozlekedes, de havi egy alkalmat beiktatnak, vagy csak egyszeruen otthonosabb nekik a sajat nyelvukon imadkozni. Ez a bizonyos sajat nyelv nem csak az angol, hanem a tagalog is, a resztvevok tobbsege (ket-harom japanon es rajtam kivul mindenki ;) ugyanis filippino, igy hagyomannya valt, hogy tagalog nyelven eneklunk es a vendeg pap is ugy predikal, hogy sajat magat tolmacsolja - egymas utan fuzi a tagalog es angol mondatokat; a mise tobbi resze angolul megy. (Jaj, most eszembe jutott hirtelen, amikor regen a linziekkel csodultunk a szombat hajnalig tarto boleban bovelkedo menzafest-ek utan a delelotti misere ;) Anyam, azok is milyen idok voltak! "...und mit deinem Geister!" meg Madonna dal aldozasra! Hahh!:)) Mise utan boseges agapet tartunk, a nocik hoznak mindenfele fott finomsagot ezer szamra, a gyerekek rohangasznak, beszelgetunk, mulatunk. Mindent osszevetve a filippinok nem egy savanyu nepseg!

Es orommel jelenthetem, hogy a daloknak koszonhetoen - tadaaaam - debutalt Gitar is, illetve csak egy mise erejeig, mert kozben egy mami folajanlotta hiperszuper klasszikusat allando hasznalatra, igy Gitar itthon teljeseit szolgalatot.

O itt nem a japan Mocsai Lajos, hanem Ujiie simpu-san. Jelenseg.

Az angol misek nagy reszen egyutt pengetunk Jolival (ez a nevenek nemcsak az irasa, hanem az ejtese is!). Joli egy tolunk mintegy ketszaz stadiumnyira fekvo varosban lakik es Yamaha-ja van. Ha Joli nem lenne, frankon gondban lennek a tagalog dalokkal. De van, es igy csak minden harmadik sornal gabalyodik ossze a nyelvem. Mert ilyenek a szovegek, hogy aszongya: "Purihin ang Panginoon, umawit ng kagalakan...", meg: "Ang Pasaning mabigat sa ting mga balikat...". Erzesre olyan, mintha egyfajta cigany nyelven lenne - vegulis a nep temperamentuma is megvan hozza... Jolival konnyu egyutt jatszani, ismeri a dalokat, jol tartja az alapritmust, en meg beleporgetek, erositek, radiszitek (dinamikaaaa!!:)) es improzok hozza szolamokat!! Neha elofordul egy-ket ismert dallam, "csak" ugye a szoveg mas :) Olllee!

Mimi

Kerdezni es meghallgatni - ez a "Mimi" (azaz ful) onketes latogato csoport celja. A templomban alakult csoport tagjai majustol jarnak ki a helyi atmeneti "lakotelepre". Nehany negyzetkilometernyi teruleten tobb szaz kis, blokkositott egyszobas haziko all, melynek mindenfajta koltsegeit (epites, rezsi) az allam fedezi. A hazak egy resze fabol epult - ezek a strammabb, baratsagosabb kinezetu, jobb hazak. Itt egy egesz telepules (a cunami altal elsodort Namie) lakoi elnek. Milyen aranyban nem tudom, de amerikai tamogatassal epult. A masik haztipus fem vagy valami muanyag otvozet lemezekbol epult, ez is jo, strapabiro es lakhato, de azert ha a kepeket nezzuk, az erzes nem ugyanaz. A fahazaknal egy blokkban altalaban ket lakas van, az egesz epulet meg van emelve, a bejarathoz rampa vezet, korlattal, a panelkunyhok a talajszinthez kepest nincsenek ugy megemelve, egy blokk egy egesz sor, nagyjabol ot-hat lakas es talan ezek valamivel kisebb alapteruletuek a fahazakhoz kepest. Viz, villany mindenhova bevezetve, futes is biztositva van.

Ime, a panelekbol epult resz! Enyhe erdei-iskolas barakk-hangulat.

 Es a fa! A postas mindenhova kijar. A hazakra illesztett betuk es szamok segitik az eligazodast.

Ha jol emlekszem, az egyik fahaztelepen a szamozas A-tol J-ig es 1-tol 10-ig van.

En csak parszor voltam a Mimi-vel latogatni, de mindig aranyos emberekkel talalkoztam. Mindenfele korosztaly el itt, de napkozben gyerekekkel nemigen talalkozni, mert iskolaban vannak. Egyes iskolak a regi helyen mar nem tudtak ujra megnyitni kapuikat, ezert atmenetileg mas intezmenyek termeit kaptak meg, hogy egyutt maradhassanak a kolykok, ami az egesz kozossegnek nagy orom!

A helyzet kenyes, tehat van nehany fontos szempont, amit a mimi tagjai szem elott tartanak. Bar az itt elok sulyos vesztesegeket eltek at es sokan hianyt szenvednek, vagy maganyosak, fontos a maganszfera tiszteletbentartasa. A legtobben szivesen elbeszelgetnek es orulnek, hogy nem felejti el oket a "tarsadalom masik fele", de van olyan is, aki koszoni szepen, de nem szorul ra a latogatasra, oda legkozelebb nem kopognak be. Ezt altalaban az elso talalkozasnal le lehet venni, ki mennyire nyitott, akar egy kis beszelgetesre, akar egy kis ajandekra. Meg kilenc honappal a katasztrofa utan is figyelnek egymasra az emberek. Az orszag minden zegebol-zugabol kuldenek adomanyokat. Allandoan erkeznek kotott terdmelegitok, meleg kabatok; ezeket a kepen lathato papirfenyofakat (kb. 100 db-ot) okayamai ovodasok keszitettek (Okayama Honshu deli reszen, Hiroshima kozeleben fekvo prefektura, hires Timirol es csaladjarol ;). Azt hiszem, ez a "torodes", "kapcsolattartas", "leszakadni nem engedes", a "csoporthoz tartozast" kozponti rendezoelvkent szamontarto Japanban kulonosen is fontos.

(u.i.: visszatertem a kisebb kepekhez, igy nem tulzsufolt a kompozicio)